Amíg ti locsolkodtatok addig mi befejeztük a nyáron félbemaradt északi-szigeti körutat: felmentünk északra megnézni Northlandot.
Northland egyik nevezetessége a Ninety Mile Beach (Kilencvenmérföldes Part) ami egy baromi hosszú egyenes tengerpart, apálykor keményre döngölt homokkal. A homok annyira kemény, hogy lehet rajta autózni teljesen közönséges autókkal, nem kell négykerékhajtás. Folytatás alább. Képek itt.
Ma reggel terepjáróval jöttünk munkába (carpooling) és ha már terepjáró, akkor a régi földúton, nem az aszfaltozott főúton. Volt útközben egy tankcsapda, amit még a II. VH-ban csináltak a japán invázió ellen. Két baromnagy betontuskó, hogy ne férjen el közte a tank. Hát nemtom, hogy mennyi ideig tartotta volna fel a menetoszlopot, pláne ha előtte már a japcsi ejtőernyősök körberakják TNT-vel. Mekkora marhaság már: Japán invázió itt a világ végén… De úgy tűnik ezen komolyan paráztak annakidején, országszerte vannak még bunkermaradványok a tengerparton, jó kikötési lehetőséget nyújtó öblök mellett.
A képek itt, de csak pár fotó, azok is homályosak, lévén kevés fény és rázkodó autóból kellett kattogtatnom.
Kocsibuziknak: a terepjáró műszerfalának része volt egy hosszanti és keresztirányű dőlésszögmérő, meg egy (tengerszint feletti) magasságmérő. Nekem új volt, de praktikusnak tűnt.
Itt így hívják a tuningautós suhancokat. Van róla Wikipédia cikk is. Úgy tűnik elég nagy hagyományai vannak errefelé a dolognak, esténként megy a nagy gumicsikorgatás meg motorbőgetés, pláne hétvégén. Bővebben lásd alább.
(more…)
Kocsit nézek ezerrel. Kocsibuzi olvasók – főleg Csonti & Boci – tanácsaira lenne szükségem. A többiek nyugodtan átugorhatják a cikket.
(more…)