Homokdeszkázás

Elkezdtem feldolgozni a nyári képeket. A család otthon, időm mint a tenger – elvileg. Gyakorlatilag még annyi se, mint előtte. Nyáron a jó idő miatt nem jutok a gép elé, most meg úgy tűnik a társasági élet miatt. Mindenki programot szervez nekem, mert biztos nagyon magányos vagyok. Nade. Következzen a húsvéti kirándulás (Northland) folytatása: csúszkálás az irgalmatlan nagy tengerparti homokdűnéken (képek, valamint Emi+Petra, klubtagoknak).

Homokdűnével teli van a tengerpart, bárhol lehetne homokdeszkázni, komoly ipara azonban csak a part északi végében alakult ki: itt kölcsönzik a turistákra szakosodott hiénák a kutyaközönséges boogieboardokat. A főember úgy nézett ki és beszélt, mint Ordell Robbie (Samuel L. Jackson) a Jackie Brownból, és elmagyarázta micsoda high-tech bevonat van a kölcsönzős deszkák alján. Mi azonban készültünk és hoztunk sajátot, ami teljesen jól működött, az állítólagos teflonbevonat hiánya ellenére is.

Felcaplattunk a legmagasabb dűne tetejére, megnéztük, hogyan hajtanak ki a buszok a patakon keresztül a tengerpartra, aztán csatlakoztunk a domboldalon lezúzó homokdeszkásokhoz. A lejtő piszok meredek, a domb tetejéről lenézve pláne, de lévén a homok nem a legjobb kenőanyag, szükség is van a meredélyre, így is alig akar elindulni a deszka. Én lábbal előre kezdtem volna, de elmagyarázták a sporttársak, hogy fejjel előre jobb lesz az, mert a hátul lelógó lábával klasszul tud kormányozni az ember.

Emibabának nem jött be a dolog, még az ellen is tiltakozott, hogy én csúszkáljak, de a vízszintes részen azért húzgálhattuk egy kicsit. Szegény gyerek, élete első szánkózása is homokon történt, igazi beach bum már most is.

Na majd a Déli-szigeten belevágunk a télisportokba is: június közepén költözöm le Dunedinbe(Szia Misi!), új munkahelyemre.

3 thoughts on “Homokdeszkázás

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *