Auckland először

Petra nagyon rákattant a TradeMe-re, vett már tévét occsójér, babaruhákat potom áron, könyvet jelképes összegért. Ilyenek ezek az otthonülő feleségek… Legutóbbi szerzemény egy nagyonmájer etetőszék meg egy 15 collos monitor – ez utóbbi kerek egy dollárért. Nem lehetett kihagyni. Ja, hogy másfél órát kell vezetni a cuccokért? Legalább megnézzük végre Aucklandet.

Tehát Auckland. Három hónap kisvárosi nyugalom, legelésző tehenek és bakancsos túrázások után egy élmény volt világvárosban bóklászni. Még vasárnap délután is elég jelentős mozgás volt a CBD-ben (Central Business District, hogy tanuljatok is valamit), a szembejövők fele rizsa. Így már érthető, hogy miért olyan népszerű téma a bevándorlás, hogy még dokumentum-sorozat is megy a tévében ahol a bev. hiv. munkatársait követi a kamera munkásszállásokon tartott razziákra, egyirányú jeggyel érkezők repülőtéri faggatására, stb. Szóval Auckland egy rendes nagyváros szolíd felhőkarcolókkal, tévétoronyból kiugró félkegyelműekkel, Starbucks-szal. Van rendes skyline (nem, nem Skyline) is, majd egyszer lefotózom, este állítólag nagyon kafa. A képek a galériában.

A szajrét egyébként nem a belvárosban, hanem a lakóövezetben markoltuk fel. Megállapítottuk, hogy Aucklandben nehéz nem tengerparthoz közel lakni; meg hogy tiszta Florida, csak amerikaiak nélkül; valamint eltűnődtünk, hogy mit is keresünk Hamiltonban a tengerparttól 50 kilométerre. Irány Raglan!

Miss Emese Lipóthról is készült újabb sorozat, amint a tengerparton fitogtatja legfrissebb tudományát, a kétlábon járást. Elengedett kézzel. A képek csak regisztrált babanézőknek elérhetőek, erről bővebb infó itt.

2 thoughts on “Auckland először

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *