Blue Spring

Vagyis Kék Forrás. Tényleg kék. Az esővíz 50-100 év alatt szivárog át a hegyen, van ideje megtisztulni. Annyira tiszta, hogy egyrészt kék, másrészt a helyi vízmű bármiféle vegyi kezelés nélkül tolja be a hálózatba. A percenként 42 köbméterből futja.

Tehenek a csúcsonKristálytiszta

A folyót nem csak az ominózus forrás táplálja hanem egy rakás másik. Azoktól viszont zöldes a színe, így jól elválik a forrás kékje a folyótól. Képek a galériában, a szöveg alább.

Continue reading

Waikato Buggy Run

(Buggy: babakocsi, a sportosabb fajtából. Hogy tanuljatok is valamit.)

SportkocsikStart

Petra benevezett a helyi nőegylet által szervezett futóversenyre. Babakocsival és babával. Az új futócipőjében, amit tegnap vett az egyik rettentő májer cipőboltban, ahol számítógépes talpnyomás bemérés, videós mozgáselemzés és mindenféle parasztvakítások után “felírtak” neki egy cipőt. Mindez persze bele volt építve a cipő árába… De még bejáratási menetrendet is adott a “technikus”, aki az egész procedúrát levezényelte. Jó, hogy nem voltam ott, biztos nem bírtam volna ki kommentálás nélkül.

Az ajánlott félórás szobai viselet helyett Petra a bejáratást egyből egy ötkilométeres dimbes-dombos futással kezdte. Sok más sportos anyukával együtt. A cuccaink még mindig nincsenek itt, úgyhogy az egyik szomszédtól kértünk kölcsön egy sokat látott babakocsit (cipőt is ezért voltunk kénytelenek venni, azt hiszem). Emibaba a szokásos sarkvidéki felderítőruhájában, Petra pedig az évszaknak megfelelő rövidgatyában. Tegnap is láttunk egy csomó mezítlábas fiatalt, meg sem lepődtem volna, ha valaki mezítláb futja le a távot, de nem volt a futók közt igazi kivi.

Petra nagyon szépen lenyomta az öt kilcsit, a végén egy olyan sprinttel, hogy még a rádióban is bemondták. Gratuláljatok neki emailben :-) Képek itt.

Mount Karioi

Múlt hétvégén (már megint késve tettem ki a képeket, bocs) a Raglan melletti Karioi hegy egyik csúcsát másztuk meg. Ez egy kialudt vulkán, kráter nélkül, sok hasonlóan magas csúccsal. A vulkáni jelleg azért érezhető: éles gerincek, barom meredek hegyoldalak, amiken láncokba kapaszkodva lehet feljutni. Mint a Rám-szakadék, csak a sorbanállás és a sok kocaturista nélkül. Persze azért mi is eléggé Budmil-túra [(c) Boros Csaba] jelleggel nyomtuk, mert a cuccaink még mindig nem értek ide, úgyhogy én futócipőben, Petra meg a kis piros bőrcipőjében dagasztotta a sarat. Amiből az erdőben volt bőven, pedig a hegy alján még olyan száraznak tűnt minden.

Páfrányok mindenüttLáncos-hetvenfokos

Emibaba egy óra után bealudt a hátamon, inenntől kezdve kétszeres erőfeszítéssel kellett másznom a sáros gyökerekbe kapaszkodva, szép finoman, hogy fel ne ébredjen. Semmi ugrálás egyik kőről a másikra, helyette egyik láb fel és egyenletes kinyomás egy lábbal. De jól csinálhattam, mert még a láncos meredek részeket is átaludta. Viszont olyan izomlázam lett, hogy még.

A kötelező Wikimapia kép (hoppá, itt egy Google Map hiba!):