Sessionlogs

December 22nd, 2009

A bekapcson ugyan nem pörögtem mostanában (sem), de helyette elkezdtem vezetni a vitorlásnaplómat itt. A deepfried.com-ból nőtte ki magát, tehát erősen windszörf orientált és új-zélandi, de mindenféle más sportok is feltűnnek rajta, más országokból is. A lényeg, hogy ha volt egy jó csúszásod/gurulásod/merülésed/stb., akkor írhatsz róla és a sporttársak megszakértik. Valamint méginkább eljársz csúszni, mert nehogymár lemaradj a Gézától, akinek idén már hatszáztizenöt dokumentált akciója volt kilenc sportágban. Hawthorne-effektus működés közben. Ha nagyon frankót alkottál, pláne ha képet is mellékelsz, akkor még a címlapra is kikerülhetsz.

Lehetne rá mondani, hogy na megint egy újabb közösségi portál, a windszörfözés facebookja, unatkozó irodisták itt ütik el a munkaidőt, de egyrészt a felhasználók jellemzően nem itt élik ki a kreatív hajlamaikat sokoldalnyi posztokban vagy végtelen kommentelésekben, másrészt a bejegyzésekből rengeteg infót lehet összeszedni.

Már önmagában az aranyat ér, hogy a térképen be lehet jelölni, hogy hol vitorlázott az ember, így például Aucklandba költözve azonnal képben voltam, hogy milyen helyek léteznek. A szpotleírásokba vagy bejegyzésekbe beleolvasva az is látszik, hogy milyen szélben hova érdemes menni, apálynál melyik helyeket nem lehet használni vagy éppen hol jönnek elő homokpadok, jóféle sima vizzel a szél alóli oldalon. Az is látszik ki mekkora vitorlával tolta és ez mennyire volt sok vagy kevés, vagy hogy a Guru által mondott szél mennyire jött be vagy sem. Talán nincs mégegy sport ahol ennyire számítanának az időjárási körülmények vagy egy hely adottságai, úgyhogy az ilyen infókat mindenki igyekszik beszerezni és megosztani, ahogy a parton, úgy a neten is.

Végülis ugyanaz zajlik itt is, mint ami a parton vitorlázás előtt és után: kollégákkal jattolás, aktuális kondiciók csekkolása, technikai infók cseréje, nagy hőstettek vetítése, információszerzés új helyekről. Csak éppen technológiával megtámogatva, térképpel-fényképpel-videóval-kommentekkel, hogy legyen mit mutogatni az unokáknak, akik persze már kájtozni fognak, de hát ilyenek ezek a mai fiatalok.

Zöld Kaikoura

November 10th, 2009

A nyári sárga képekkel ellentétben Kaikoura most (tavasszal) zöld.

Csak azért álltam meg, hogy megnézzem a Hapuku Lodge-ot. Gondoltam Bebixnek tetszene itt és hozok neki prospektust, de kiderült hogy egy éjszaka 800 dodó. Viszont benne van a reggeli…

Desert Road

October 31st, 2009

Múlt hétvégén felvezettem Dunedinből Acklandbe. Gyönyörű tavaszi idő mindkét nap, az egész ország zöld, még a keleti part is. De az Északi-sziget közepén, a Tongariro Nemzeti Park (alias Mordor) vulkánjai körül nyoma sincs semmi életnek. Nyilván ezért keresztelték el az 1-es főút itteni szakaszát Desert Roadnak. Csak kiszáradt fűcsomók, vulkánok és távvezetékek. Képek itt.

Sok-sok kilométeren át se házak, se birkák, se tehenek. Csak néhány óriásplakát, amin azt javasolják, hogy ne bóklásszon el senki a műúttól, mert katonai lőtér az egész placc. Télen meg gyakran lezárják az egész utat a hótorlaszok miatt. Szóval igazi barátságtalan környék, nem csoda hogy Szauron Nagyúr is itt verte fel a táborát.

Én meg Tamáséknál táborozok, ezúton is köszönet a szobáért és a laptopért, amiről posztolok.

Etalon

July 18th, 2009

Ha nagy leszek ilyet akarok csinálni. Érdemes teljes képernyőre kinyomni és a zenét is hallgatni.

Már két hónapja nem jutottam ki csúszni, előbb megfázás, majd munka, aztán szélhiány miatt. De ma este végre bedudált egy hidegfront, úgyhogy holnap megyek, még ha havazik is. Amire elég jó az esély:

Pancake Rocks

July 17th, 2009

A kaikourai száraz fűtenger után akkor most egy kis zöld West Coast. Északról támadva, a turistás-napfényes-gyümölcsös Nelson után először jól mellbevágja az utazót a világvége hangulatú Westport, de aztán végre jönnek a tengerparti sziklaszirtek, buja esőerdők, gleccserek. Na meg a Palacsintasziklák: réteges mészkősziklák, tengervájta lyukakkal, amikből egy-egy nagyobb hullám után feltör a vízpermet.